A N A G
Y B U D A P E S T I H O R G Á
S Z O K E G Y E S Ü L E T
É N E K
A L A
P
S Z A B Á
L Y A
Az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a
civil
szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény valamint
a 2013 évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről felhatalmazása alapján,
az
Alapszabály időközben
bekövetkezett módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt
szövege
AZ EGYESÜLET NEVE,
CÉLJA ÉS FELADATA
1. §
/1/
Az egyesület neve: Nagybudapesti
Horgászok Egyesülete /a
továbbiakban: egyesület/, hivatalos
rövidítése: NHE.
/2/ Az egyesület székhelye: Budapest, 1111 Lágymányosi utca 14.
/3/ Az egyesület pecsétje: köriratban az egyesület neve és székhelye, középen egy hal rajza.
/4/ A Nagybudapesti Horgászok Egyesületének lógója: címerpajzsban meghajlott testalakú (ugró) ponty, mögötte horoggal. A címerpajzs kerete kék, a ponty természetes színű, a mögötte levő horog fekete. A címerpajzs alatt – félkör alakban – a Nagybudapesti Horgászok Egyesülete felírat látható.
/5/ Az egyesület a tevékenységét Budapesten és környékén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
2. §
/1/ Az egyesület a tagjai által önkéntesen létrehozott önálló és független civil szervezet, amely pártoktól támogatást nem kap és részükre támogatást nem ad, országgyűlési , valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és ilyen célra támogatást nem nyújt.
/2/ Az egyesület célja:
a./ a tagjai részére a horgászat feltételeinek biztosítása, horgászérdekeik védelme, képviselete;
b./ a horgászsport népszerűsítése, fejlesztése, ezáltal tagjai részére elősegíteni a szabadidő hasznos eltöltését.
c./ a horgászoknak a jogszabályok betartására, a horgászat szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és a környezet védelmére nevelése;
3. §
/1/ Az egyesület céljai megvalósítása érdekében:
a./ irodákat tart fenn és működtet, elsősorban a horgászok horgászati okiratokkal történő ellátása érdekében;
b./ biztosítja tagjai részére a horgászati ismeretek elsajátítását és gyarapítását;
c./ a sporthorgászat népszerűsítése érdekében halfogó versenyeket és bemutatókat rendez;
d./ a felmerült igényekkel összhangban foglalkozik az ifjúsági horgászok oktatásával és nevelésével.
/2/ Az egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása és a horgászok jobb ellátása érdekében, fő tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
4. §
/1/ Az egyesület a Pest-Buda és Környéke Horgászegyesületek Szövetségének /a továbbiakban: Szövetség/ tagjaként fejti ki működését.
/2/ Az egyesület és a szövetség kapcsolatára a szövetség alapszabálya az irányadó.
AZ EGYESÜLET
TAGJAI
5. §
/1/ Az egyesület tagjai lehetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, akik elfogadják és betartják az egyesületi alapszabály előírásait.
/2/ Az egyesület kivételes esetekben az éves költségvetésben e célra jóváhagyott kereteken belül szociális segélyben részesítheti tagjait, dolgozóit. A segélyre az egyesület ügyvezető elnöke tesz javaslatot.
/3/ Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgászfegyelmi büntetés hatálya alatt.
/4/ Az egyesületnek jogi személy tagjai is lehetnek. A jogi személy tagságának feltételeit külön együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
/5/ A belépési szándékot az egyesületi tagnyilvántartó karton kitöltésével és a belépési nyilatkozat aláírásával kell kinyilvánítani és az egyesület képviselőjéhez benyújtani.
/6/ A tagnyilvántartás adatai nem nyilvánosak.
6. §
/1/ A tagok jogai:
a./
az
egyesület nagykorú tagjai jogosultak a
részközgyűlésen, illetve a
küldöttközgyűlésen részt venni, azokon
felszólalni, kérdéseket feltenni,
javaslatokat tenni, szavazati jogaikat gyakorolni és
tisztségviselőket
választani;
b./
a
nagykorú egyesületi tagok a jogszabályban
meghatározott feltételek esetén az
egyesület bármely tisztségére
megválaszthatók;
c./
az
egyesületi tagok jogosultak az egyesület
szolgáltatásait igénybe venni, amelyek
díjazás ellenében igénybe vehetők;
d./
a
tagok jogosultak az egyesület, valamint a szövetség
által rendezett
horgászversenyeken és más
horgászati
rendezvényeken részt venni.
/2/ A tagok kötelességei:
a./
az
egyesület tagjai kötelesek a horgászatra
vonatkozó jogszabályokat, a horgászat
egyéb szabályait, illetve az egyes
vízterületeken érvényes helyi
horgászrend
előírásait megtartani;
b./ a tagok kötelesek az Alapszabály előírásait, a küldöttközgyűlés és az egyesület választott szerveinek határozatait megtartani és azok végrehajtásában közreműködni;
c./
kötelesek
az egyesületi tagok a megállapított tagdíjat
és egyéb díjakat az egyesület
pénztárába befizetni, továbbá
védeni az egyesület vagyonát;
d./ a horgászat szabályai szerint kötelesek a tagok a fogási naplót vezetni és az erre megállapított határidőre azt az egyesületnek megküldeni.
e./ az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
/3/
Az egyesület tagjai évente fizetnek
tagdíjat, amelyet az
állami horgászjegy kiváltásakor
kötelesek készpénzben megfizetni.
7. §
/1/ Az egyesületi tagság megszűnik:
a./
kilépés;
b./ kizárás;
c./ az egyesület által történő felmondás
d./ elhalálozás
e./ az egyesület megszűnése esetében.
/2/ Kilépettnek tekintendő az a tag, aki kilépési szándékát az egyesület irodájában bejelenti és a kilépést az egyesület a horgászigazolványban igazolja.
/3/ Kizárás folytán az veszti el tagságát, akit az egyesület fegyelmi bizottsága /egyéb fegyelmi szerve/ jogerős határozattal az egyesület tagjai sorából kizár. Egyéb esetben – a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát sértő magatartása esetén – a küldöttközgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytat le és dönt a kizárás kérdésében. A kizárási eljárás során a tagot meg kell hallgatni, lehetőséget biztosítva számára védekezésének előterjesztésére.
/4/ A Fegyelmi Bizottságnak a kizárásra vonatkozó határozata ellen – a fegyelmi szabályzatban foglaltak szerint – fellebbezésnek van helye. .Amennyiben a kizárási határozatot az Egyesület küldöttközgyűlése hozta a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
/5/ A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizárásról szóló határozatot a taggal közölni kell.
/6/ Kilépés, kizárás, vagy elhalálozás esetén a tagdíjfizetési és egyéb díjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett díjak nem követelhetők vissza. Elhalálozás esetén az elnökség egyéni elbírálás alapján - méltányosságból - a már befizetett tagsági díjat visszatérítheti a hozzátartozók részére.
/7/ Amennyiben a tag magatartása nem felel meg a tagság feltételeiként meghatározott követelményeknek, illetőleg a tag az ezzel kapcsolatos egyesületi felszólításnak nem tesz eleget, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK
8. §
/1/ Az egyesület szervei:
a./ a küldöttközgyűlés;
b./
elnökség;
c./ a felügyelő bizottság;
d./ a fegyelmi bizottság.
/2/ Az egyesület szerveinek tagjai, illetve tisztségviselői jelölés alapján választással nyerik el megbízatásukat, amely 5 évi időtartamra szól. Egyesületi szerv tagjává, illetve tisztségviselővé csak egyesületi tag választható. A feladataikat nem megfelelően ellátó választott tisztségviselők és tagok visszahívhatók, a visszahívásra - a 11.§. /3/ bekezdés i. pontjában foglaltak kivételével - a választó testület, vagy szerv jogosult.
/3/ Megválasztottnak minősül az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot, de legalább a szavazatok felét és további egy fő szavazatát megkapta. Amennyiben kettőnél több jelölt szerepel egy választandó tisztségre és egyikük sem érte el az előzőek szerinti szavazati arányt, második szavazási fordulót kell tartani, amelyen csak a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.
/4/ Az egyesület szervei, illetőleg a testületi szervek akkor határozatképesek, ha üléseiken tagjainak /résztvevőinek/ legalább a fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, az eredeti napirenddel másodszorra összehívott ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
/5/ A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal egyszeri szótöbbséggel történik. A 9. § /3/ bekezdés a. ./ pontjában megjelölt kérdésekben eltérő szabály érvényesül.
/6/ A testületi szervek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
- a határozat véglegesített szövegét,
- a határozathozatal időpontját,
- annak érvényességi körét, hatályát,
- a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát ( az elnökség esetében név szerint)
/7/ A testületi szervek határozatait a tagok az egyesületi irodában megtekinthetik.
9. §
/1/ Az egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés, amely az egyesület minden kérdésében dönthet. A küldöttközgyűlés résztvevői, a felügyelő bizottság elnöke, a fegyelmi bizottság elnöke és a küldöttek. A küldöttközgyűlésen részt vehetnek továbbá az elnökség által meghívott tanácskozási joggal rendelkező személyek. A képviseleti elvnek megfelelően 300 egyesületi tag után egy küldöttet kell delegálni., a tisztújító küldöttközgyűlés időpontját megelőző év taglétszáma alapján.
/2/ A küldöttek megválasztása a részközgyűléseken történik, az ott jelenlévők többségének szavazatával.
/3/
A küldöttközgyűlés
hatáskörébe tartozik különösen:
a./
megállapítja
az egyesület alapszabályát illetőleg annak
módosítását;
kimondja az egyesület megszűnését,
más egyesülettel történő
egyesülését vagy
szétválását. Az alapszabály
elfogadásához, módosításához
a jelenlévő tagok háromnegyedes
szótöbbséggel
meghozott határozata, az egyesület céljának
módosításához, az egyesület
megszűnéséről, egyesüléséről,
illetőleg szétválásáról
szóló határozat
meghozatalához pedig a szavazati joggal rendelkező
küldöttek háromnegyedes
szótöbbséggel meghozott határozata
szükséges.
b./
megállapítja
az egyesület fegyelmi szabályzatát, illetőleg
módosítását
c./ megválasztja az egyesület vezető tisztségviselőit, valamint a felügyelő bizottság elnökét illetve fegyelmi bizottság elnökét, e bizottságok tagjait illetőleg dönt a visszahívásokról és díjazásuk megállapításáról. Megválaszt továbbá minden 2000 felnőtt egyesületi tag után egy küldöttet a szövetségbe. A küldöttek megbízatása a következő tisztújító küldöttközgyűlés időpontjáig szól.
d./
megtárgyalja
és elfogadja az elnökség
beszámolóját;
e./ megsemmisíti a z elnökség jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatait
f./
beszámoltatja
végzett munkájáról a felügyelő
bizottságot és a fegyelmi bizottságot;
g./ elfogadja az egyesület éves költségvetését, valamint zárszámadását és vagyonmérlegét.
h./ felhatalmazza az elnökséget a költségvetésen belüli gazdálkodásra és az egyes rovatok közötti átcsoportosításra.
i./ megállapítja a tagsági díjakat az új belépők belépési díját, a kedvezményben részesíthetők körét és a kedvezmény mértékét.
j./ megállapítja a tiszteletdíjban részesíthetők körét és tisztelet díját.
k./ dönt ingatlan vásárlásáról, illetve az egyesületi tulajdonban lévő ingatlan elidegenítéséről és hasznosításáról.
l./ másodfokon elbírálja a fegyelmi bizottság tagjainak ügyében az elnökség által hozott fegyelmi határozatok elleni fellebbezéseket.
m./ dönt horgász kitűntetési javaslatokról, valamint az egyesületi alkalmazottak és aktívák jutalmazása kérdésében.
n./ meghatározza az egyesület alkalmazott számát és munkabérét és gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll.
o./ jóváhagyja az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, illetőleg ezek hozzátartozóival kötött szerződéseket.
p./ dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok, illetőleg más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről.
q./ az egyesület megszűnése esetén kijelöli a végelszámolót, jogszabályban meghatározott esetben megválasztja – illetőleg visszahívja – a könyvvizsgálót továbbá megállapítja díjazását.
10. §
/1/ A küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évenként , tisztújító küldöttközgyűlést pedig öt évenként össze kell hívni.
Küldöttközgyűlést kell tartani akkor is, ha:
a./ a bíróság elrendeli;
b./ az egyesület küldötteinek egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri;
c./ a felügyelő bizottság, szükségesnek tartja
d./ ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
e./ ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
f./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
/2/ A küldöttközgyűlést az egyesület elnöksége hívja össze az egyesület székhelyére. A napirendet tartalmazó meghívót az ülés időpontja előtt legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni a küldöttközgyűlés valamennyi résztvevőjének.
/3/ A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttközgyűlés időpontjának, helyszínének megjelölését, valamint a küldöttközgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltűntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kifejthessék.
A meghívónak tartalmaznia kell továbbá azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott küldöttközgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani úgy a meghirdetett időpontot követően egy óra múlva összehívott megismételt küldöttközgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
/4/ Ha a küldöttközgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt csak akkor lehet megtartani , ha valamennyi küldött jelen van és egyhangúlag hozzájárul a küldöttközgyűlés megtartásához.
/5/ A küldöttek, a meghívó kézbesítését követő öt munkanapon belül kérhetik az elnökségtől a napirend kiegészítését. A küldöttközgyűlés napirendjének kiegészítése tárgyában a küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt.
/6/ A küldöttközgyűlésen az egyesület elnöke elnököl. A küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére két küldöttet kell megválasztani. A tisztújító küldöttközgyűlésen a tisztségviselők megbízatásának megszűnését követően levezető elnököt kell megbízni.
/7/ A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozathozatal nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve a 9. § 3. bek. a . pontjában foglalt eseteket.
/8/ A határozat meghozatalakor nem szavazhat:
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
c./ aki ellen a határozat szerint pert kell indítani
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja
e./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
/9/ Az egyesület elnöksége szükség szerint részközgyűléseket hívhat össze.
11. §
/1/ Az elnökség az egyesület intézkedő, szervező, összehangoló szerve, amely ellátja, az egyesület ügyvezetését és biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát. Az egyes kérdések megvitatásába és előkészítésébe bevonja a bizottságok vezetőit, szükség esetén ideiglenes jelleggel munkabizottságokat hoz létre.
/2/ Az elnökség tagjai:
a./ az egyesület elnöke
b./
az
egyesület ügyvezető elnöke
c./ az egyesület gazdasági vezetője
/3/ Az elnökség az /1/ bekezdésben meghatározott feladatkörében:
a./
a küldöttközgyűlés
felhatalmazása alapján gazdálkodik a
költségvetés keretein belül, indokolt
esetben átcsoportosítást hajt végre a
költségvetési rovatok között;
b./ kidolgozza a küldöttközgyűlés elé kerülő előterjesztéseket .
c./ a gazdasági vezető útján elkészíti az éves költségvetés tervezetét és gondoskodik annak a küldöttközgyűlés elé előterjesztéséről
d./
összehívja a
küldöttközgyűlést
e./
irányítja,
összehangolja és ellenőrzi a bizottságok, valamint a
területi megbízottak
munkáját;
f./
meghatározza
az egyesületi irodák szervezetét,
működési rendjét;
g./
szervezi és
lebonyolítja az egyesület rendezvényeit.
h./
megköti a
jogi személy tagsági viszonyára vonatkozó
megállapodást;
i./
első
fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi
ügyében, másodfokon eljár
az egyesületi fegyelmi bizottság
hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben;
j./ megállapítja saját ügyrendjét
k./ dönt tagfelvétel kérdésében
l./ gondoskodik az egyesület nyilvántartási – tagnyilvántartási - tevékenységének ellátásáról.
m./
tevékenységéről a
küldöttközgyűlésnek beszámol.
12. §
/1/ Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik.
/2/ Az elnökség üléseit az egyesület elnöke hívja össze és azokon elnököl.
/3/ Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon legalább két tagja jelen van. Az elnökség a határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, két tag jelenléte esetén azonban csak egyhangú döntéssel hozható határozat.
/4/ A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein, egyebekben az ülésre tanácskozási joggal meghívhatók a napirend tárgya szerint illetékes egyesületi tisztségviselők, valamint bizottsági vezetők.
/5/
Az elnökségi ülésekről
emlékeztetőt kell készíteni, amely
tartalmazza a határozatokat.
A határozatokról a
küldöttközgyűlésen
tájékoztatást kell adni.
/6/ Az elnökség tagjai kötelesek a küldöttközgyűlésen részt venni azon az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, illetőleg az egyesület tevékenységéről, és gazdasági helyzetéről beszámolni.
13. §
/1/ A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését,a pénz- és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet és általában az egyesület gazdálkodását. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet /feljegyzést/ készít.
/2/ A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Ha ellenőrzése során hiányosságot, vagy a jogszabályt, Alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő magatartást, vagy tevékenységet észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén a bizottság kezdeményezheti rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását, amelynek elmaradása esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
/3/ A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatokozó szabályokat kell alkalmazni, azzal., hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy tisztségviselőjéhez intézi.
/4/ A felügyelő bizottság a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, a bizottság elnöke a végzett munkáról a küldöttközgyűlésnek évente beszámol.
/5/ A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.
/6/ A bizottság elnöke és tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
/7/ A bizottságnak az elnökön kívül három tagja van.
FEGYELMI BIZOTTSÁG
14. §
/1/ A fegyelmi bizottság első fokon eljár az egyesület tagjainak, valamint választott tisztségviselőinek fegyelmi ügyében, kivéve a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak fegyelmi ügyét.
/2/ A bizottság eljárására az egyesület fegyelmi szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók Az egyes ügyek elbírálásánál a bizottság tagjaiból létrehozott 3 tagú tanács jár el, amely elnökét a bizottság elnöke jelöli ki.
/3/ A bizottság a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. Évente köteles a fegyelmi helyzetet és a felelősségre vonási gyakorlatot megvizsgálni és megállapításairól a küldöttközgyűlésnek beszámolni.
/4/ A bizottság elnöke és tagjai egyidejűleg nem lehetnek a felügyelő bizottság tagjai.
/5/
A bizottságnak az
elnökön kívül három tagja van.
AZ EGYESÜLET
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI
AZ EGYESÜLET
ELNÖKE
15. §
/1/ Az egyesület elnöke:
a./ képviseli az egyesületet;
b./ összehívja elnökség üléseit és azokon elnököl;
c./ ellenőrzi az egyesületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület törvényes és alapszabályszerű működése felett;
d./ gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai felett.
e./ önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett.
/2/
Az elnök munkájáért a
küldöttközgyűlésnek tartozik
felelősséggel.
/3/ Az elnököt munkájában közvetlenül az ügyvezető elnök segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.
AZ EGYESÜLET
ÜGYVEZETŐ ELNÖKE
16. §
/1/ Az egyesület ügyvezető elnöke:
:
a./
elősegíti az
egyesület és szervei törvényes és
alapszabályszerű működését, szervezi az egyesület ügyvezető
tevékenységét.
b./
gondoskodik
az egyesületi szervek határozatainak
kihirdetéséről és a határozatok
végrehajtásának megszervezéséről;
c./ gondoskodik az egyesületi szervek elé kerülő előterjesztések kidolgozásáról, az ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről;
d./
szervezi az
egyesület rendezvényeit;
e./
szervezi és
irányítja az egyesület
ügyfélszolgálati, adminisztrációs
és nyilvántartási
tevékenységét, gondoskodik az egyesület
és szervei írásbeli teendőinek
ellátásáról;
f./ gondoskodik a horgászjegyek, területi engedélyek és különböző kiadványok beszerzéséről, nyilvántartásáról és értékesítéséről
g./ vezeti az egyesület alkalmazottainak munkaügyi nyilvántartását.
/2/ Az ügyvezető elnök munkájáért a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
17. §
/1/ Az egyesület gazdasági vezetője:
a./
irányítja és
ellenőrzi az egyesület gazdasági
tevékenységét, rendszeresen beszámol , az elnökségnek, valamint a
küldöttközgyűlésnek az egyesület vagyoni helyzetéről,
gazdálkodásáról;
b./
előkészíti
az éves költségvetést, a
zárszámadást és vagyonmérleget, majd
jóváhagyásra a
küldöttközgyűlés elé terjeszti;
c./
kialakítja az
egyesület pénz- és vagyonkezelésének
rendjét, ellenőrzi e tevékenység
törvényességét és gondoskodik a
költségvetés szerinti
gazdálkodásról.
/2/ A gazdasági vezető munkájáért a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.
AZ EGYESÜLET
TISZTSÉGVISELŐINEK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE
18.§
/1/
A testületek
határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója,
élettársa
a határozat alapján kötelezettség vagy
felelősség alól mentesül, bármilyen
más
előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt. Nem
minősül előnynek a cél szerinti juttatások
keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony
alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő
cél szerinti juttatás.
/2/
Nem lehet az egyesület elnöke,
elnökségi tagja,
felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági
tagja az a személy, aki:
a.)
olyan civil szervezetnél, amely
jogutód nélkül szűnt
meg - annak megszűntét megelőző két évben
legalább
egy évig töltött be vezető tisztséget-
úgy, hogy
az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott
adó- és
vámtartozását nem egyenlítette ki,
b.)
az egyesülettel a
megbízatásán kívüli más
tevékenységre
irányuló munka- vagy munkavégzésre
irányuló egyéb
jogviszonyban áll,
c.)
az
egyesület cél szerinti juttatásaiból
részesül - kivéve a
bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat –
illetve,
d.)
a b.) - c.)
pontokban meghatározott személy
hozzátartozója,
e.)
amellyel
szemben az állami adó- és
vámhatóság jelentős
összegű adóhiányt tárt fel,
f.)
amellyel
szemben az állami
adó- és vámhatóság
üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
vagy üzletlezárást
helyettesítő bírságot szabott ki,
g.)
amelynek
adószámát az állami adó- és
vámhatóság az adózás
rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette, illetőleg
törölte.
h.)
az a), e), f),
g) pontoknál a tiltás az eseménytől
számított három évre vonatkozik.
/3/ A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
a.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
c.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
d.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
TERÜLETI MEGBÍZOTTAK
19. §
/1/ Az egyesület működési területének kiterjedtségére tekintettel a szervezeti élet, valamint a tagsággal való kapcsolattartás elősegítése érdekében területi megbízottakat működtet. A területi megbízottaknak meg kell felelniük a személyi tárgyi, illetőleg jogszabályi feltételeknek.
/2/ A területi megbízottak közreműködnek különösen a tagfelvétel szervezésében, ügyviteli lebonyolításában, továbbá a tagság tájékoztatására irányuló egyesületi feladatok végzésében.
AZ EGYESÜLET
KÉPVISELETE
20. §
/1/ Az egyesület törvényes képviselője az egyesület elnöke.
/2/
Az elnök akadályoztatása
esetén az egyesület képviseletére az
ügyvezető elnök jogosult.
Az elnök ezt a jogkörét esetenként, az
elnökség bármely tagjára
átruházhatja.
/3/ Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök önállóan jogosult, vagy arra számlavezető pénzintézet előtti eljárásra két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
21. §
/1/ Az egyesület jogi személy.
/2/ Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, értékpapírok, készpénz és követelések képezik.
/3/ Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület gazdasági- és szolgáltató tevékenysége folytatásából, más bevételekből, valamint esetleges támogatásból és juttatásból származnak.
/4/ Az egyesület vagyonában vétkesen okozott kár megtérítéséért az egyesület tagjai felelősséggel tartoznak.
/5/ Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság által kijelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezeteknek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
AZ EGYESÜLET
TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE
22. §
Az egyesület működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezési szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
23. §
/1/
Az Alapszabályra egyebekben a
Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény és
az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény rendelkezései az
irányadóak.
/2/ Az Alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen Alapszabály szövegét az egyesület Közgyűlése a 2015. december 15. napján megtartott ülésén, fogadta el, és 2015. december 15. napján lépteti hatályba.
Záradék: Alulírott Pék Péter elnök, mint az Egyesület törvényes képviselője a jelen nyilatkozatommal igazolom, hogy a jelen létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
A Fővárosi Törvényszék végzésében kifogásolt részeket töröltük, a módosításokat aláhúzással jelöltük.
Kelt: Budapest, 2015. december 15.
elnök