A horgász vizsgáztatás szabályzata
Adatvédelem
A
vizsgáztatásban résztvevőket kötik az
adatvédelemmel összefüggő jogszabályi
előírások. A horgászvizsgára jelentkezők
személyes adatait a vizsgáztatásban részt
vevők kizárólag a vizsga alkalmával
történő azonosítás
céljából használhatják fel. A
vizsgáztatásban részt vevők
tudomásul veszik, hogy az így megszerzett adatokat
bizalmasan kell kezelni és
gondoskodni kell azok jogszabályban foglalt
védelméről.
Felelősség
A
horgászvizsga zökkenőmentes
lebonyolítása a vizsgaszervező felelőssége, amely
lehet a halgazdálkodási
hatóság, vagy a halgazdálkodási
hatósággal horgász vizsga
szervezéséről szóló
megállapodást kötött szervezet. A
horgászvizsga bizottság elnöke és a
bizottság
tagjai kötelesek a vonatkozó jogszabályokban
és jelen szabályzatban foglaltakat
maradéktalanul betartani.
A
vizsgázó a vizsgára való
jelentkezéssel egyidejűleg tudomásul veszi a
horgászvizsgával kapcsolatos
jogszabály által megállapított
kötelezettségeit, az azok megszegésével
járó
jogkövetkezményeket és a jelen
vizsgaszabályzatban foglaltakat.
A vizsgákon jelen lévő személyek
A horgászvizsga nem nyilvános.
A vizsgáztatásra szolgáló helyiségben, a vizsga időtartama alatt a
vizsgabizottság tagjain, a vizsgázókon kívül, valamint az egyéb, jogszabály
által arra felhatalmazott hatósági személyeken kívül más nem tartózkodhat.
A vizsgázói magatartás
A vizsgázó köteles a jelen
szabályzatban foglaltakat betartani és az általános viselkedési normáknak
megfelelni. A vizsgázó nem megfelelő vizsgázói magatartása azonnali kizárást
von maga után. Nem megfelelő vizsgázói magatartáson értendő a vizsga rendjének
megzavarása, így minden olyan tevékenység illetve arra irányuló szándék,
amellyel jogosulatlan előnyhöz juthat a vizsgázó vagy vizsgatársa.
A
vizsgázó köteles
személyazonosságát hitelt érdemlő
módon (a vizsga napján érvényes
személyi
igazolvánnyal és lakcímkártyával,
kártyaformátumú jogosítvánnyal,
útlevéllel
stb.) igazolni. Amennyiben a vizsgázó
személyazonosságával kapcsolatban
kétség
merül fel, a vizsgabizottság elnöke további
fényképes igazolvány bemutatására
köteles felszólítani a vizsgázót.
Amennyiben a vizsgázó a felhívásra
egyéb
személyazonosságot igazoló okmányt
felmutatni nem tud, úgy a vizsgázó vizsgára
nem bocsátható.
A vizsgára történő jelentkezés és feltételei
Horgászvizsgára
minden, a
jelentkezés napján 10. életévét
betöltött cselekvőképes személy jelentkezhet.
Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a
vizsgára jelentkezés napján
még nem töltötte be a 14.
életévét, abban az esetben a vizsga
megkezdése előtt
köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a
törvényes képviselője által – a
horgászvizsgán történő
részvételhez – adott
hozzájárulást.
Vizsgára
jelentkezni a
horgászvizsga lebonyolítását végző
szervezet által közzétett olyan jelentkezési
lapon lehet, amelyen a vizsgát lebonyolító
szervezet feltüntette a
horgászvizsga pontos helyszínét és
időpontját. A horgászvizsgára való
jelentkezési lapon a jelentkező köteles feltüntetni a
nevét, születési helyét
és idejét, valamint az anyja leánykori
nevét.
A horgászvizsgára jelentkezni
legkésőbb a soron következő vizsgaalkalmat megelőző 2 naptári nappal lehet.
Amennyiben
a horgászvizsgát
nem a halgazdálkodási hatóság írta
ki, úgy a vizsgát kiíró szervezetnek
írásban
kell tájékoztatnia az illetékes
halgazdálkodási hatóságot a
vizsgázók
létszámáról, a vizsgabizottság
tagjainak személyéről.
A vizsgát megelőző teendők
A
vizsga napján, annak
megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke
köteles megnyitni a vizsga
jegyzőkönyvet és megbizonyosodni arról, hogy a
vizsgabizottság minden tagja
jelen van, továbbá, hogy a vizsga kiírása,
a vizsgázni kívánó személyek
jelentkezése a vonatkozó jogszabályoknak, valamint
jelen vizsgaszabályzatnak
megfelelően történt.
Az
elnök köteles
megnyilatkoztatni a vizsgabizottság tagjait arról, hogy
fennáll-e
összeférhetetlenség bármely vizsgára
jelentkezett személlyel szemben.
Amennyiben összeférhetetlenség
állapítható meg valamelyik vizsgabizottsági
tag
esetében, úgy annak tényét
rögzíteni kell a vizsga jegyzőkönyvben, illetve a
vizsgabizottság elnöke köteles őt
felszólítani arra, hogy az érintett
vizsgázó
szóbeli felelete alatti időtartamra hagyja majd el a
vizsgahelyszínt.
A
fentiek után, a vizsgázni
kívánó személyek
szólításra, személyazonosító
okmányaik felmutatásával,
valamint a horgászvizsga díjának
befizetését igazoló csekkszelvény,
átutalási
igazolás vagy azok másolatának
átadását követően
foglalnak helyet. A 14. életévüket be nem
töltött vizsgázni kívánó
személyek
személyazonosságát a törvényes
képviselőjük igazolhatja a vizsgabizottság
előtt.
Az írásbeli vizsga
A horgászvizsga két részből
áll. A vizsga napján először írásbeli vizsgát tesznek a vizsgázók.
Miután
a bizottság elnöke a
vizsgajegyzőkönyvben rögzítette a jelenlévők
pontos számát és alapadatait (név,
születési hely és idő, anyja neve) és
meggyőződött arról, hogy a vizsgadíjat
minden jelentkező megtérítette, megnyitja az
írásbeli vizsgarészt.
Az
írásbeli vizsga a
tesztlapok kiosztását követően veszi
kezdetét. A vizsgabizottság elnöke
tájékoztatja a vizsgázókat, hogy a
tesztlapok kézhezvételét követően
legelőször
a nevüket írják fel olvasható, nyomtatott
nagybetűkkel a tesztlapra, valamint
röviden ismerteti az írásbeli vizsgával
kapcsolatos, jelen szabályzatban
foglalt legfontosabb tudnivalókat.
A
horgászvizsga elnök
tájékoztatja a résztvevőket, hogy
kötelessége figyelmeztetés nélkül
kizárni a
vizsgáról az alábbi cselekmények
elkövetőit:
·
aki vizsga
közben olyan elektronikus eszközt használ, amelyen bármilyen, a horgászvizsgán
használható ismeretanyag található, ami tisztességtelen előnyhöz juttathatja
annak használóját,
·
aki más
vizsgázóval akár szóban, akár írásban kommunikál.
A
horgászvizsga írásbeli része
32 db feleletválasztó vagy egyszerű kifejtő
kérdésből áll. Az írásbeli
vizsgán
maximum 32 pont érhető el. Az írásbeli vizsga
kérdései a jogszabályban
rögzített témakörökből kerül
kialakításra.
A
feleletválasztós kérdésekre
4 lehetséges válasz található a tesztlapon.
A vizsgázónak ezek közül kell egy
választ megjelölnie, a megfelelő válasz előtt
álló sorszám bekarikázásával.
Hibásnak
vélt válasz esetén a
vizsgázó egy kérdés esetében egyszer
végezhet javítást. Feleletválasztó
kérdésre adott válasz javításakor a
tévesen karikázott betűjelet teljesen ki
kell satírozni és az új válasz
betűjelét be kell karikázni. Az egyszerű kifejtő
válasz esetében a nem megfelelő tartalmú
szövegrész zárójelbe tételével
és
egyszerű áthúzásával, majd a jó
válasz kérdés közelébe
írásával lehet a hibát
javítani.
Abban
az esetben, ha a
vizsgázó két lehetséges választ is
megjelölt vagy egynél több javítást
végzett
egy adott kérdés esetében, az adott
kérdésre nem adható pontszám.
A
vizsgázóknak 45 percük van a
tesztlapok kitöltésére. A vizsgabizottság
elnöke 40 perc elteltével
figyelmezteti a vizsgázókat az írásbeli
vizsgarész befejezésének pontos
időpontjáról. Az írásbeli vizsgarész
tesztlapjának kitöltésére
rendelkezésre
álló idő lejártát követően
felszólítja a vizsgázókat a
golyóstoll letételére.
Ezek után a tesztlapra írni tilos, ennek
megszegése automatikus kizárást von
maga után.
Az
írásbeli vizsgarész
lezárását követően a
vizsgázóknak el kell hagyniuk az írásbeli
vizsgára
szolgáló helyiséget.
Az írásbeli rész értékelése
A
horgászvizsga írásbeli
részének értékelése
megkezdése előtt a horgászvizsga bizottság
elnökének a
vizsgajegyzőkönyvben rögzítenie kell
megállapításait az írásbeli
vizsgarészről.
Ezen tények jegyzőkönyvezését követően a
vizsgabizottság megkezdi a tesztlapok
javítását.
A
jó válaszokat piros színnel
fogó golyóstollal ki kell pipálni, míg
rossz válasz esetében a feleletválasztó
kérdéseknél a jó válasz előtt
található betűjelet kell a javító
személynek
bekarikázni. Az egyszerű kifejtő kérdések
esetében a vizsgázó által adott
válasz mellett fel kell tüntetni a javítást
végző bizottsági tag által megítélt
pontszámot. A válasz elmaradása esetén,
illetve rossz válasz adása esetén egy
„Ø” (áthúzott kör) jelet tesz a
javítást végző a hibásan, vagy meg nem
válaszolt kérdés mellé.
A
vizsgalap (tesztlap) alján
található elkülönített részen a
javítást végző vizsgabizottsági tag
összesíti a
pontszámot.
Amennyiben a vizsgázó az
írásbeli vizsgarészen szerezhető 32 pontból minimálisan 22 pontot elért, annak a javító személy a „Megfelelt”
szót írja a tesztlap aljára.
Amennyiben a vizsgázó nem ért
el 22 pontot
az írásbeli vizsgarészen, úgy a
javítást végző vizsgabizottsági tag a
„Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap
aljára.
Az összes tesztlap kijavítását
követően azon személyeket, akik megfeleltek az írásbeli vizsgarészen, a
vizsgabizottság egyesével beszólítja a szóbeli
vizsgarészre.
Azok a vizsgázók, akik a
minimálisan elfogadható 22 pontot nem érték el
az írásbeli vizsga alkalmával, nem folytathatják a megkezdett vizsgájukat a
szóbeli vizsgarésszel. A sikertelen írásbeli vizsgarész vizsgáról való
elbocsátást von tehát maga után.
A szóbeli vizsgarész
A
horgászvizsga szóbeli
vizsgarésze a hazánkban leggyakrabban előforduló,
fogható és nem fogható
halfajok képről történő
felismeréséből, és esetenkénti
méretkorlátozásuknak,
tilalmi idejüknek ismertetéséből áll.
A
horgászvizsga szóbeli
vizsgarészén 10 db képet húz a
vizsgázó. A képen ábrázolt halfajok
közül 6 db
halfajnak az őshonos fogható, 2 db halfajnak idegenhonos
és 2 db halfajnak a
nem fogható kategóriába (beleértve ebbe a
természetvédelmi oltalom alatt
állókat) kell esnie. A képek fenti
követelmények szerinti csoportosítása a
vizsgabizottság elnökének feladata.
A vizsgázónak 10 bemutatott
halfajból minimálisan 7 fajt fel kell ismerni ahhoz, hogy a szóbeli vizsgarész
eredményes lehessen.
Az adott halfaj képről történő
megfelelő felismerése után – ha van – ismertetni kell annak tilalmi idejét és
méretkorlátozását.
A
szóbeli vizsga a megbízható
tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít
hibának, azért pontlevonás nem adható, ha a
vizsgázó néhány tényt, adatot csak
kérdésre tud kifejteni. Ennek megfelelően
tehát a vizsgáztató feladata, hogy minden
kétséget kizáróan meggyőződjön
arról,
hogy a vizsgázó rendelkezik-e mindazzal a tárgyi
tudással, amely a sikeres
szóbeli vizsga letételéhez előfeltétel.
A szóbeli vizsgán amennyiben a
vizsgázó az adott halfajt felismerte 1 pontot, amennyiben az adott halfajra
vonatkozó tilalommentességet, tilalmat és méretkorlátozást pontosan megjelöli
újabb 1 pontot lehet szerezni.
Amennyiben a vizsgázó a
szóbeli vizsgarészen szerezhető 20 pontból
minimálisan 14 pontot elért, annak a
vizsgáztatást végző személy a
„Megfelelt”
szót írja a tesztlap aljára.
Amennyiben a vizsgázó nem ért
el 14 pontot a szóbeli vizsgarészen, úgy a vizsgáztatást végző vizsgabizottsági
tag a „Nem felelt meg” szöveget írja a tesztlap aljára.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarész összesítése
A
szóbeli vizsgát is tett vizsgázók
esetében a két vizsgarész eredménye
alapján a vizsgabizottság elnöke eldönti,
hogy a vizsgázó részére a sikeres vizsga
letételét igazoló vizsgabizonyítvány
kiadható-e. Ennek minimális feltétele az
írásbeli 22 pont és a halfelismerés 14
pontja, azaz összesen 36 ponttól sikeres a
horgászvizsga.
A
vizsgabizottság elnöke a vizsgázókkal
egyenként, közvetlenül a szóbeli
vizsgarész lezárását követően
közli az
írásbeli és a szóbeli vizsgán
elért eredményt, és azt, hogy a
vizsgázó
megfelelt-e a vizsgán vagy sem. Ekkor a vizsgázó
külön kérésére lehetősége van
megtekinteni a vizsgalapot és tájékoztatást
kérnie a pontozási szempontokról.
A
vizsgabizottság elnöke
tájékoztatást nyújt arról, hogy a
vizsgabizonyítványukat hol és mikor, illetve,
hogy milyen dokumentumok birtokában vehetik majd át.
A vizsgalap megtekintése
A
vizsgalap tartalmát az
írásbeli és szóbeli vizsgarészek
lezárását követően bármely
vizsgázó a saját
vizsgaeredményének vonatkozásában
megismerheti. A betekintés során a
vizsgalapon változtatást nem lehet eszközölni,
azon semmilyen módosítás nem
hajtható végre. Minden egyes megjegyzést,
nyilatkozatot vagy adatot a
vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Amennyiben
a vizsgalapján
szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást, vagy
észrevételt kíván tenni a
vizsgázó, azt a vizsgabizottság
elnökénél teheti meg. A vizsgabizottság
elnökének
a kötelessége megvizsgálni a vizsgázó
által tett kifogást vagy észrevételt,
dönteni annak jogosságáról és mindezt
jegyzőkönyvbe foglalni.
Amennyiben
a vizsgázó a
vizsgalapját a szóbeli vizsgarész
lezárását követően, az
eredményhirdetéskor
nem kívánta megtekinteni, úgy azt már csak
a vonatkozó jogszabályban foglaltak
szerint teheti meg.